A kefir története:

A kefir eredete a legendák homályába veszik, az eredetét nem ismerjük.

mohamedEgy nagyon szép legenda szerint maga Mohamed próféta vitte el a kaukázusi hegyi embereknek és ajándékozta nekik. Cserébe csak egy dolgot kért: ne terjesszék és őrizzék meg a kefir magokat, mert ha azok elhagyják a Kaukázus lejtőit, akkor a kefir elveszti a mágikus hatását. A titkot valószínűleg jól megőrizték, mert a nagy utazó Marco Polo is csak röviden említi, hogy valami nagyon finom itallal kínálták, de részleteket nem tudott róla közölni. Az eredet monda miatt sokan, mint a Próféta itala, vagy Mohamed italaként emlegették. A titok megőrzése a 19. századik sikeres volt, de ekkor az orosz orvosok kezdték felfedezni jótékony hatását a tuberkulózis és a bél- és gyomorpanaszok kezelésében.

A kefirhez kapcsolódó tudományos vizsgálatok remek eredményei a század végén láttak napvilágot. Ma a kefir az egyik legnépszerűbb savanyított tej Oroszországban, a XX. század végén már a savanyított tejtermékek forgalmának döntő részét ez a termék tette ki. 1988-as adat szerin 1,2 millió tonna kefirt forgalmaztak az országban. A kefir elterjedt, és népszerű lett Kelet-Európában, és ma már rendszeresen fogyasztott termék lett Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Angliában is.

kefirmanA kelet-európai, illetve a volt Oszmán birodalomból kivándorlók vitték el Dél-Amerikába. Különösen népszerű az Egyesült Államokban, ahol ízesített fajták kerültek kifejlesztésre.Az eredeti, kaukázusi „titkos magvak” elkészítése módja nagyon egyszerű volt. A friss tehén, kecske vagy juh tejet öntöttek egy állatbőrből készített vízálló táskába, tömlőbe és ahhoz adták a kefir gombákat. Ezt a tömlőt este az ajtó mögé akasztották, hogy ott az ajtó nyítása megmozgassa, illetve elterjedt szokás volt, hogy aki belépet az ajtón egyet mozdított a tömlőn, hogy ezzel is serkentse a gombák működését. Ezek a mozgatások, lökögetések biztosították, hogy a tej a kefir és a gombák folyamatosan keveredjenek, ezáltal erjesszék a tejet. Ahogy a kefir fogyott, úgy adtak hozzá friss tejet, így folyamatosan készült Mohamed itala. Alkalmanként, illetve helyenként fa vagy agyag tálban vagy fa dézsában is készítettek kefirt. Egy-egy család a saját receptjét, saját gomba kultúráját örökítette generációról generációra, őrizve a hagyományt, hogy idegeneknek nem adják tovább az ajándékot. Sok helyen a kedves vendéget nem borral, vagy egyéb itallal, hanem kefirrel kínálták, ezzel kifejezve a nagyrabecsülésüket.

A kaukázusi népek jobbára pásztorkodással foglalkozta, így a pásztorok is a kefirrel utaztak. Bőr, vízhatlan tömlőben vitték magukkal a gombákat, majd az állatok tejéből folyamatosan készítették a kefirt. Így folyamatosan volt frissítő, szénsavas és nem utolsósorban enyhén alkoholos italuk. A hagyományosan készített kefir alkoholfoka lényesen magasabb, mint a bolti, vagy pedig a mi általunk készített házi kefiré.

A viktoriánus korban híre terjedt, hogy a kefir nagyon hasznos a tuberkulózis és a bél-és gyomor-betegségek kezelésében. Az orosz orvosak elkezdték komolyabban tanulmányozni. Bár az első eredmények nagyon biztatóak voltak, nem nagyon tudott elterjedni, mint hasznos gyógyászati kellék, hiszen a kefir gombákat nem tudták megszerezni. Egyikük, Dr. Kanschlikow élete nagy részét a kefir tanulmányozásának szentelte, 1893-ban publikálta első tanulmányát a kefir egészséges hatásairól. Az Orosz Belgyógyászok Szövetségének tagjai idővel elhatározták, hogy szereznek a kefir gombából, és elérhetővé teszik a kefir fogyasztását pácienseik számára.

BlandovAz 1900-as évek elején a Szövetség képviselője a moszkvai tejüzemet vezető Blandov-fivéreket bízta meg a feladattal, vagyis a kefir gomba megszerzésével, majd az ipari gyártás elindításával.De a titok, ahogy a próféta meghagyta a kaukázusi népek kezében volt…Egészen addig, amíg az oroszok kémet nem küldtek a hegyekbe. A kém a kefirben igen nagy fantáziát látó Blandov testvérek kislovodski üzemének egyik rendkívül csinos és fiatal alkalmazottja, Irina Sakharova volt. Az elképzelés az volt, hogy a bájos ifjú hölgy elcsavarja az egyik helyi fejedelem fejét, és ráveszi arra, adjon neki egy kevés kefir gombát. A terv azonban dugába dőlt, mert a fejedelem, Bek-Mirza Barchorov olyannyira tartott a próféta intő szavaitól, hogy még a szép leány sem tudta kiszedni belőle a titkot és gombákat. Irina – látva, hogy küldetése kudarcot vallott – hazaindult Kislovodskba, de útközben elrabolták, és visszavitték a fejedelemhez. A fejedelmi násztól csak egy jól megszervezett mentőakció mentette meg Irinát, akit a Blandov fivérek elvitték a cári udvarba, ahol a lány elmesélte szégyenletes elrablását. A cár számon kérte a fejedelmet, aki kincsekkel próbálta kiengesztelni Irinát. A lány azonban – felsőbb utasításra – nem fogadta el, hanem kefir gombákat követelt sérelmét orvosolandó. Végül egy kilónyi gombáért cserében hajlandó volt fátylat borítani az elrablására.

A gomba egyenesen a moszkvai tejüzembe került, ahol 1908 szeptemberében elkészült az első üveg kefir. Azonban a nagyobb méretű gyártás csak a 1930-as években kezdődhetett meg. Az így előállított kefir minősége nagyon elmaradt az eredeti, a Kaukázusban egyszerű módszerrel előállítottól. Így valahol igaza lett a legendának: ha a kefirt idegenek szerzik meg és elviszik, a csodálatos ereje elvész. Így sokáig kefirt kisebb mennyiségekben, a térség kisebb településein gyártották a régi, jól bevált módszerek szerint. Ez igaz is volt az 1950-es évekig, amikor az “Szovjet Tejipari Kutató Intézet” (VNIMI) kidolgozott egy jobb módszer, ami a megfelelő technikával és gyártási módszerrel biztosította a teljes folyamat tökélességét. 1973-ban, amikor Irina Sakharova 85 éves lett, a szovjet élelmezésügyi miniszter küldött neki egy levelet, amiben elismerte a szerepét és megköszönte, hogy a szovjet népnek elhozta a kefirt.

Mi is köszönettel tartozunk Irinának, mert nekünk is ő hozta el a kefirt, amit egyszerű módszerrel, házilag állíthatunk elő.

Ha érdekel a kefir gomba és szeretnél hozzájutni, akkor vedd fel velem a kapcsolatot!

A hozzászólások le vannak tiltva.